Magány

Ó én annyira utálom a szüneteket vagy az ilyen nagyon meghitt ünnepeket. Ilyenkor mindig eluralkodik rajtam ez a "Jaj egyedül vagyok, de jó lenne, ha lenne valakim stbstb." Igaz, ami igaz. Jó lenne végre találni egy lányt, akivel úgy tényleg egy húron pendülünk ( haha milyen gitáros hasonlat). Dorci szerint elég nehéz olyan lányt találni, aki igazán hozzám illik, sodass nem lesz könnyű dolgom, bár eddig sem volt, ha azt vesszük. Pedig nem tudom, én nem érzem úgy, hogy olyan nehéz lenne mellém passzoló embert találni. Mármint sosem voltam finnyás meg válogatós, sőt igazából ha belegondolok nem a külső alapján ítélek. De mégis valahogy nem hoz össze a sors senkivel. Ami azt illeti, a dolgos hétköznapokon annyira nem is hiányzik a dolog, vagy legalábbis nincs idő arra, hogy eszembe jusson, hisz mindig van valami tennivaló.

Nem tudom amúgy. Ha jobban belegondolok, én is sokszor agyalok, hogy ki az a lány, aki szereti a Republicot vagy csak úgy alapjáraton a rock-t, laza, de ugyanakkor aranyos és olyan intelligens meg minden, de amúgy nem is kell azt a zenét vagy filmet szeretnie, amit én, csak úgy érezzem, hogy van valami, ami összeköt minket.

A legnagyobb baj az, hogy nem érzem azt már régóta, mint anno. Nem érzem azt a szikrát, ami elindítaná a dolgokat. Ez vagy azért van, mert valami megtört bennem és már nem vagyok a régi, tehát vissza kell találnom a régi énemre, vagy azért, mert a szívem nem gondolja úgy, hogy vele vagy vele működne egy kapcsolat. Persze tudom, próba szerencse.

Jááj

Holnap nincs hetedik órám jeeeeee. Jót érzek, de sajnos azt is érzem, hogy nem fogok untakozni akkor sem. Elkéne kezdeni tanulni az első töri faktos dogára, ami tuti ilyen alászedegetősnagyonmegráncigálóskiköpödatüdődet doga lesz. Legalábbis ahogy a töri tanárt ismerem. Már kezdésnek elég is volt annyi, hogy így szimpla 1 hét után emelt szintű hosszú esszéket írogatunk csak így barátságból. Áháháháhá sebaj.
Ahj ahj ahj. Most így lassan fél tizenegy felé össze kéne foglalnom az elmúlt nem tudom hány nap eseményeit. Na hát akkor gyorsba oldjuk meg. Mostanában nagyon rákattantam a Republicra. Valahogy nagyon tudok azonosulni Cipővel és tökre úgy érzem, hogy mi rokon lelkek vagyunk.
JAJ tatarataaaaaam, dobpergés minden izébizé....BETELT AZ ELSŐ KOTTAFÜZETEM...... királyságossirályság. Már a másodikat is elkezdem, úgyhogy minden jó. Bár van egy csomó dal, amit nem is szoktam játszani, de azért jó, hogy benne vannak a füzetben. Apropó újra feltört bennem a gitár vásárlási láz. Ki is néztem egy tök csocsi gitárt, csak egy a hátránya, 85000 Ft és ebben még nincs benne az erősítő,a heveder, a kábel(ek) plusz még 1-2 apróság. Úgyhogy nem tudom majd mihez fogok kezdeni, de majd csak lesz valahogy.
Jaj pénteken van a szülinapom, mesés..... Utálom, amikor tanítási napon van. Olyan feszélyezve érzem magam, pedig tudom, hogy nem kéne, de mégis valahogy nem tehetek róla, ilyen vagyok.
Na de ennyit most rólam, tűzök aludni, mer holnap Lenin dogát írhat velünk probably és az nem lenne so good, ha elpicsáznám:/
Szóval, páá:)

Fekete lyukban húz a vonat a föld alatt

Valami stílusváltás szerűséget kéne bevezetnem úgy érzem. Olvasgatom 1-2 ember blogját és szerintem túl komolyan veszem az írogatást. Jó vannak olyan posztok, ahol ez jól jön ki, de többnyire nem illik hozzám. Hozzám, aki midnennek a vicces oldalát ragadja meg. Igazából tök fura, mert 1 nap alatt kétszer is tudok írni. Mostanában ez nagy szó. Szeptember óta igazából minden napom tiszta stressz volt a kresz miatt. Hála az égnek amiatt már nem kell aggódnom.
Ma beleolvastam egy olyan blogba, ami az enyémtől teljesen más stílusban íródik és tökre megtetszett. Mármint belegondoltam, hoyg végülis pont ez a lényeg, hogy lazán faszán írjam le a dolgokat és most tökre efelé hajlok.

Ahj annyira nem tudom összeszedni a gondolataimat. Pedig azt hittem, hogy most ez az írás bírás itt jót fog tenni, ami mondjjuk igaz is, de tiszta értelmetlenségeket tudok csak írni. :(

Ma nem megyek afterra. Nincs most kedvem emberek közé menni. Valahogy jobb most itthon a sorozataimmal, buta, elgyötört gondolataimmal és a szüleimmel, no meg egy jó nagy bögre forró teával :))

Gyere közelebb

Az ember néha szembesül olyan akadályokkal, amelyekről még nem tudja, hogy hogyan fogja legyőzni őket. Persze lehet őket tologatni vagy halogatni. Igen, ez is egy megoldás, ám úgy gondolom jobb túlesni a dolgokon hamarán. Mondjuk ezt így mondani mind szép és jó, ám hogy is néz ki a valóság?

Napjainkban az ember egy olyan lény, aki roppant bátornak és határozottnak tűnik kívülről, de belülről pont az ellentéte. Telis tele van bizonytalansággal és elhaló álmokkal/vágyakkal. Sokszor ezeket szeretjük elhesegetni, mintha mi sem történt volna. Á majd úgyis elfelejtjük és akkor minden szép és jó lesz. No igen, de legtöbben nem így működünk. Magamon veszem észre, hogy mennél inkább elakarok dobni egy gondolatot,álmot vagy álmot, annál nehezebb. Ha nem gondolok rá, akkor sokkal egyszerűbbnek tűnik. Most aki ezt olvassa, annak biztos az fogalmazódik meg a fejében, hogy "hű a nagyokos. Ezt nem nagy tudomány leírni usw.". DE sokan nem gondolunk ebbe bele pont azért, mert hogy milyen baromi egyszerű.

Amúgy nem tudom, hogy hogyan kanyarodtam el ennyire az eredeti témától. Igazából annyi, hogy megvan az elsősegély és a kresz vizsga, úgyhogy mostmár csak a forgalmi van hátra meg hát persz, hogy megtanuljak vezetni. Ha minden jól megy, akkor remélhetőleg még ebben az évben meglesz a jogsim.

A csengőzés is jól megy. Már megvolt az első koncertünk a tanévben és most nagyon próbálunk a Szironta együttessel, akikkel több közös koncert is tervben van. Szeretek ebben a bandában játszani és úgy érzem, hogy már teljesen befogadtak.

No hát a lányok, a lányok. Van ám 1-2, pontosabban 2 hölgyemény, akik igencsak simogatják a lelkemet már csak puszta felbukkanásukkal, ám meg kell mondjam egyik se olyan, akinél bármiféle keresnivalóm is lehetne. Nem tudom, hogy ez-e a realtiás vagy csak már pusztán a pesszimizmus beszél belőlem. Valahogy úgy érzem, hogy semmi magabiztonság nincs bennem e téren.

Újra itt van, újra itt van

Újra itt vagyok. Mostanában szusszanásnyi időm sem volt, így ebből kifolyólag a blog közelébe se tudtam férkőzni. Meg kell, hogy mondjam húzósabb a suli, mint vártam és ez még csak a második hét volt. Persze majd ha vége lesz a kresz-nek, akkor több időm lesz, de a vezetés megint elvesz majd valamennyit.

A töri faktot imádom. Egyszerűen egy perc alatt eltelik az óra. A némettel is így van ez, bár ott nem kapunk elég melót, kicsit olyan nyugdíjas a tempó.

Ringing Starssal most nagyon mennek a dolgok. Együttműkődési megállapodásunk van a Szironta együttessel és most két új dalt is próbálunk, amiből az egyiket egy szimfónikus zenekarral fogjuk együtt játszani. Ja és ha minden igaz, akkor lesz végre egyenpólónk, ami végre valami kinézetet adna a csapatnak. Már csak megkéne tervezni a lógót, amit Barnabás csinálgat.

Ahj de most nincs több időm, vár a temérdeknyi megtanulandó anyag. Byee

úúúúúúúúúúúúúúúúú

Ma alaposan meglepődtem, amikor az évnyitón ültünk. Kiderült, hogy van egy új osztálytársunk. Ez még önmagában nem is lenne olyan nagy dolog, mert 3 távozó után már számítottunk egy érkezőre, de Zsani ( így hívják) jól néz ki, kedvesnek is tűnik, csak egy probléma. Rögtön elkezdte besszippantani Voldemort és csatlósává akarja tenni ( legalábbis nekem ez a meglátásom). Igazából mindig új osztálytársunk fenekében volt még ez alatt a kis idő alatt is, s félek, hogy a halálfalók sorába kerül ő is. Ám én és a Rend megpróbáljuk egy igazi közösségi emberré tenni, aki az osztály minden tagjával jó kapcsolatot ápol és nem terelődik rossz irányba. Minden azon múlik, hogy a Roxfort után milyen pályán akar elhelyezkedni, mert ha mondjuk hozzám hasonló pályákra készülne, mint én, akkor tudnék vele én is beszélgetni, de így nincs nagyon kedvem se és lehetőségem se. Nem nagyon van lehetőségem társalogni vele, ha a sötét nagy úr uralama alá keríti.

UI: Valahonnan nekem ismerős ez a lány és az anyukája is. Nem tudom honnan, de olyan, mint ha már láttam volna valahol vagy már találkoztunk volna.

A kísérlet

Amikor először láttam ezt a filmet, többször is le kellett állítanom, mert egyszerűen túl sok volt az, ami lezajlott. A film pozitívuma csak azok számára mutatkozik meg szerintem, aki valamilyen szinten érdeklődik a pszichológia iránt vagy csak simán foglalkoztatják az eféle dolgok. Számomra még az is jó, hogy ebből a filmből is megtanultam egy jó kis kifejezést: Weichei = nyamvadék.

Töredék

Valami ilyen egyik szemem sír, a másik nevet érzésem van, amikor találkozom K-val. Örülök, hisz szeretek a társaságában lenni, nagyon jól érzem magam vele és szerintem ő is velem, de ugyanakkor sír a lelkem a szenvedéstől is, hogy én mást is érzek. Valamit, amit még magam előtt sem merek felvállalni, mert már elég a koppanásokból, s azt hiszem az a legokosabb, ha ezeket a álomképeket el is hesegetem gondolataim közül. Igen ez az, amit tennem kéne és ahogy tennem kéne, de ez sosem ilyen egyszerű. Se nem akarom elhesegetni az álmomban felépített, biztonságot adó képeket és erőm sincs, hogy elfeledtessem magammal. Annyira klappolna minden, de nem vagyok olyan szerencsés, hogy ez megvalósuljon. Valami baj mindig van és már kicsit elegem is van a kifogásokból, hogy miért NEM a válasz. Persze inkább legyenek őszinték, de ez olyan, mintha az ember már menne, hogy megverjék. Nem, én nem akarom, hogy újra és újra fájjon.

Nem tudom mi legyen. Ilyenkor mindig azt kapom tanácsként, hogy "aki mer az nyer". Való igaz ez így van, de ha a másik fél nem így gondolja, akkor mégse és akkor megint csak a szokásos kilábalás következhet, amihez most nem nagyon lenne kedvem.

Most kezdtem el a jogsit, 39 órám lesz kb jövő héttől és még ott a gitár és a foci is, úgyhogy barátnő nélkül is elég sűrű (lesz) az életem. Ám az igaz, hogy ha lenne egy párom, vele színesebbek lennének a napjaim és az életkedvem újra a magasba kúszna.

Álmodtam

Ma FankaDeli-Álmodtam című számát hoztam el nektek. Aki ismer, az tudja, hogy nem kedvelem annyira a rap világát, de ez a szám valahogy mégis megragadott, főleg a szöveg miatt. Hallgassátok szeretettel:)



Egyszerű koncepció, pár pózer ringyó,
Akinek egy Audi a hintó,
Benne centet hallgat a gringó
Fosat, mint a ringló! 
Magyarország ez vagy! 
Nem is csodálom, ha a szerencse elhagy!
Ahol rendőrök taposnak át lóval ártatlanokon!
Ahol csak a Barátok Közt-öt kapod egy fáradt napodon,
Pár fonetikus gondolat metszi át pillantásom,
Itt egy csepp mámorért is ha kell kutatásom!
Szeretném, ha rám néznél, hogy elfordulhassak csendben!
Minden tettem átlátszó, 
ez a kurva pálinka is csak egy átszálló, agyam rejtett féltekére!
Póráz vágyaim vérebére, 
Mert, egyszer esküszöm a lelkemre, a butaság plázájának üvegét öklömmel verem be!
Én másznék ki, ti meg ugráltok a verembe!
Nekem is volt pillangó a zsebemben, nem színes, hanem szúrós!
Igen, erre felé a tinikor húzós, mikor a legjobb barátod a pultos! 
Na akkor, akkor gondolkodj el azon, hogy mért van hátrébb a család, mint a haszon, a profit!
Nézd meg a Ferit meg a Tomit! Magyar gyerekek! 
Mindjárt kezdődik a koncert, a drukktól remegek!
Aki látott, tudja hogy rappelek nektek, mintha én közvetíteném a világon az utolsó percet! 
És mire vége a shownak, tapsotok olyan nekem, mint egy csónak a mennybe! Ti itt maradtok bennem, kerüljek bármilyen messze!
Ti itt maradtok bennem, kerüljek bármilyen messze! 
Bármilyen messze... 

15 évesen álmodtam, hogy egyszer a színpad lesz alattam és Feri nektek rappel! 
Ne csörögj még óra, az álmom ne vedd el! 
De holnap suli, igen anyu gyere, kelts fel! 

15 évesen álmodtam, hogy egyszer színpad lesz alattam és Feri nektek rappel! 
Ne csörögj még óra, az álmom ne vedd el! 
De holnap suli, igen anyu gyere, kelts fel! 

14 évesek seggbe basszák egymást, az egyik fasiszta a másik szektás! 
Mindenki keresi a helyét, valahova tartozni kell!
Pedig attól még nem vagy kevesebb, ha kicsi a mell! 
Amit én mondok, az volna az obszcén szemét szöveg! 
Én meg a TV előtt kapcsolom be a biztonsági övet! 
Szerinted ez jó így? Hogy a pornó meg a talkshow hódít?
Angolul van, nem baj, mehet a mothafucka’! 
De ha én azt mondom, hogy fasza, az a médiában para! 
Tessék, kérem szépen ezt önök kérték! 
Mindegy milyen a lépték, városi vagy országos! 
Ja, az egész totál fos! 
Meglátsz egy rendszámot, és egyből románozol! 
NC meg 10 lemez velem meg barátkozol! 
Nem egy meg nem kettő haverom szlovák, cseh, ukrán! 
Nézd meg egy fesztiválon egy horvát és egy albán ugrál mellettem! 
Fankadeli rapben veretlen! 
Nem egy meg nem kettő a cigány haverom! 
Akik szerint dzsugel a vakerom!
És a bőrünk színe, le lesz szarva, mikor Isten előtt lépünk a színre! 
Én bazdd meg sírok mikor látom Izraelt meg Irakot, hogy napalmot dobnak a kertbe, miközben a kiskrapek nyomja a kirakót! 
Ez bazdd meg a Föld, a világ 2006-ban!
Egy szakadt farmer rajtam, és közben ordítom: te leszel az utolsó, aki felé a stukkerem fordítom! 
Egy szakadt farmer, és közben ordítom: te leszel az utolsó, aki felé a stukkerem fordítom... 

15 évesen álmodtam, hogy egyszer színpad lesz alattam és Feri nektek rappel! 
Ne csörögj még óra, az álmom ne vedd el! 
De holnap suli, igen anyu gyere, kelts fel! 

15 évesen álmodtam, hogy egyszer színpad lesz alattam és Feri nektek rappel! 
Ne csörögj még óra, az álmom ne vedd el! 
De holnap suli, igen anyu gyere, kelts fel! 

Én egy kertet szeretnék,feleséget, pár gyermeket!
Akiket úgy, mint engem apám, szívből és igazán nevelek! 
Aikkel együtt küzdök és nevetek!
Akik majd valószínűleg megkérdezik: 
"Na Apu, miről szóltak ezek a lemezek?"
És majd én, azt válaszolom, hogy nekem ezek a sorok között volt a fény, az út, az a bizsergés!
Ez Magyarország, itt nem sok a fizetés, itt nem jó fej a miniszter!
Mindenki napról-napra pirickel, átível egyik hitelből a másikba, 
ezresről-ezresre, de ha pároddal vagy kettesbe kit érdekel az adó, a híradó? 
Vagy karrier, vagy boldogság! Tessék, döntsél riadó! 
Nem sok időd van rá! Talán mire a fejedhez kapnál már késő...
Éppen ezért ez a szám is csak egy véső, tőlem neked,
hogy vakarjuk ki magunk együtt a szarból! 
Az én kezem mikrofont, a tied mindegy mit markol!
Csak fogd erősen! Hogy a jövőd, és ne pedig terhet láss a csecsemőben..
Hogy jövőd, és ne pedig terhet láss egy csecsemőben...

Újra itthon

10 éve még első osztályt végezvén elmentem egy táborba, amit anyu slija szervezett. Nem is emlékszem már pontosan, hogy akkor először milyen érzések keringtek bennem, de nem lehetettek negatív érzések, hiszen azóta minden évben eljárok még a mai napig is. Igazából se a programok tekintetében nincs nagy változás az évek során és a hely is mindig ugyanaz, de valahogy a társaság az, ami miatt ott ragadtunk mi heten, a "nagyok". 

Igazából három éve van az, hogy egyfajta ideiglenes tesóként vagy nem is tudom miként működöm. Van három kisgyerek, akik nagyon a szívemhez nőttek. A háromból egy az unokahúgom, úgyhogy az nem is meglepő, de a másik két gyerkőchöz csak annyi közöm van, hogy ismerem a nővérüket. Egyszerűen imádom őket, hisz kicsit ránk is emlékeztetnek. Ezt úgy értem, hogy az egész család olyan harmonikus, mint a mienk és és jól neveltek, jó tanulók, kedvesek, aranyosak, de ugyanakkor életrevalók.

Amúgy magáról a táborról nincs sok mesélnivaló. Nagy szabadságunk volt, sőt  szerintem nagyon nagy. Akkor mentünk strandra, amikor akartunk. Este is sokáig volt kimenőnk. Voltunk kalandparkban, vízibiciklizni, kertmoziban és airballozni. Nagyon nem volt kedvünk hazamenni, de a Strand fesztivált látva elhatároztuk, hogy jövőre lehet eljövünk fesztiválozni.

Idő

8 napig nem fogok írni, mert Zamárdiban leszek a szokásos táborban. Remélem idén is legalább olyan jó lesz, mint tavaly vagy azelőtt vagy azelőtt és így az elsőig. Utána élménybeszámolóval fogom kezdeni.

Sziaaasztok!:))

Búcsú

Nehéz dolog a búcsú...

Tegnap elbúcsúztattuk Gazsit, aki szombaton megy ki Mexikóba 1 évre. Sokáig azt hittem, hogy csak ugrat és csak terv marad, de ahogy teltek múltak a hetek, egyre inkább bebizonyosodott, hogy ez nem csak egy illúzió. Hát most eljött az az idő, amikor elhagy minket. Megmondom őszintén ez most kezd olyan hangvételű lenni, mint valami gyászjelentés ( Nachruf-oh miket tudok), de valahogy tényleg úgy is érzem magam. Ha belegondolok, Gazsival elsős korunk óta jóba vagyunk és azt a kis kitérőt leszámítva, amit én még eltöltöttem az általánosba, mindig egy közegben voltunk. Egyik nap visszagondoltam, hogy mi mindent éltünk is meg együtt és nem egyszer csaltak mosolyt az arcomra a régi emlékek, érzések és gondolatok.

Fertig

 Kész vagyok, elkészültem, befejeztem. A táska mostmár hivatalosan is használható és pont úgy sikerült, ahogy azt elterveztem, retrós, nem ilyen "Zara-s kis 53276433 Ft-s tatyóka, amibe belefér egy szösz és egy kis lepke". Ez egy 70'-s években készült táska, amit apa már egyszer megcsinált, vagyis egy részét, de az azóta kicsit megkopott, úgyhogy azokat rekonstruáltam és új elemekkel díszítettem ki. Nekem nagyon tetszik, bár ő még nem látta. Most linkelek 1-2 képet róla és lehet ma, de az is lehet, hogy már csak holnap egy lelkis helyzetjelentést is kifacsarok magamból.

Pááá

Ahhhhhhhhhhhhhhw

Végre kész, 6 óra munka után befejeztem a nyitófülek felvarrását, úgyhogy már csak 1-2 simítás hiányzik ahhoz, hogy végleges állapotába kerüljön a tatyó. Képet most nem fogok csatolni, mert hulla fáradt vagyok, hogy még fényképezzek, de majd reggel csinálok és persze a végleges kinézetről is. Igazából ennyit a máról, nagyon sok extra nem történt, pihengettem, apával elmentem bevárásolni, sütöttünk, filmeztem és gitározgattam egy picit.

Jóóóóóó éjt!

Alakul

Már készülőben van az aputól elörökölt táska, amit kicsit felturbóztam/felturbózok. A csatt fölött található világbéke jel körül részt még anno ő csinálta én csak a hátát és a csatt alatti részeket csináltam. Annyit tervezek még, hogy a lekopott brit zászlót újra felrajzolom és még varrok a lelógó szárakra ilyen nyitófüleket.

Íme a jelenlegi állapot:

Hiperkarma - Kérdőjel

Ez a szám szerintem legfőképpen azoknak szól, akik most valamilyen tanácstalansággal gyűlt meg a bajuk az valamely szakaszán. Hallgassátok szeretettel :)



Egy rajzfilmbe élek együtt veled, 
látom a fejed felett a kérdőjelet
Nem érted miért nem vagy boldog
Hiszen itt mindent lehet, ide az anyád elől is elrejtheted 
a fejed felől a kérdőjeled

És ha olyasmit szeretnél nekem mondani amit én még nem tudok, akkor azt mond meg hogy miért mindig a szimpatikusabb állatok a vesztesek, olyanok akár a gyalogkakukkban a prérifarkas, aki lyukat üt a kanyonban mégis mindig újra próbálja, jobb lesz minden, nekem elhiheted, 
leesik az állad, kinyilik a szemed és észreveszed (te is észreveszed) a fejed felett a kérdőjelet, látod a fejed felett a kérdőjelet, a fejed felett van saját kérdőjeled

Már átláttok rajtam, de nem láttok belém, én egy univerzális gondolkodóval élek, aki folyton boldogabb akar lenni, s nem érti meg, hogy ez nem igy működik, nem ilyen egyszerű, s folytatnám még tovább is van, de félbeszakit, s azt mondja hogy ez az élet szerinte, annyira egyszerű, hogy az már fáj, mégis érdekes láthatnám én is, hát persze hogy láthatnád, csak akkor ne legyél már ilyen mélységesen felületes!

Mond meg milyen legyek mikor egy rajzfilmeb élek együtt veled, együtt vele, és ott van a fejed felett a kérdőjeled, neked is ott van a fejed felett a kérdőjeled, a fejed felett van saját kérdőjeled.

Lassan vége lesz és te itt maradsz
Van saját kérdőjeled
Lassan vége lesz és te itt maradsz 
Lassan vége lesz és te itt maradsz 
Lassan vége lesz és te itt maradsz 
Lassan vége lesz és te itt maradsz 
Lassan vége lesz és te itt maradsz 

Jubileum

Jubileumi eseményhez érkeztünk mélyen tisztelt olvasóság. Meg kell mondjam, hogy ezen blog rövidke életében már voltak kisebb-nagyobb kihagyások, de újabban már megint teljes erőbedobással írogatom kis gondolataimat. Az esemény, amit most itt meg kell "ünnepelni" az azon apropóból származik, hogy már több bejegyzéssel rendelkezem ezen az oldalon, mint az eddigi legsikeresebb oldalamon. A tavaly februárban " A végtelen sé ne tovább" címmel indított kis napló 1320 megtekintést számlált 79 bejegyzéssel ( ebben a piszkozatok is benne vannak). Azt az oldalt azóta bizonyos okok miatt már nem folytatom, s ezért is indítottam el ezt az új felületet. Itt most jelen pillanatban 2465 megtekintésnél járunk 81 bejegyzés után ( itt is benne vannak a piszkozatok. Ez a 81. bejegyzés. Ezt most csak így megemlítettem, hogy aki kedveli az ilyesfajta statisztikákat.

Sopron - ez az én hazám

Sopron nagyon király hely ám meg kell, hogy mondjam. Annyi sok zegzugos utca volt, amiket belehetett barangolni, hogy az hihetetlen, de ami ennél is jobb, az Ausztria. Az az ország egyszerűen hihetetlen mesés mind szépsére, mind pedig infrastrutúrailag. Amint átléptük a határt érezni lehetett a különbséget. Amíg Magyarországon göröngyös ezer éves földutakat neveztek ki bicikilútnak, addig a szomszédban aszfaltozott, végig kitáblázott 4-5 kilóméterenként pedig pihenőhelyek vártak minket ( hozzá kell tennem egyáltalán nem volt rongálás vagy szemetelés). Rövidke külhoni látogatásunk alkalmán Eisenstadt-ban, Rust-n és Mörbisch am See-be
Összességében én azt mondom, hogy jó volt ez a 3 nap így családosan. Jó volt végre egy kicsit kiruccanni, de most sem áll meg az élet. Vettem capo-t, úgyhogy most már a capos dalokat is eltudom majd játszani, feltéve, ha nem lesznek benne ilyen bazi nehéz akkordok. Mondjuk azokat is bagyakorolom, csak nem éppen 1-2 nap alatt...


Jaaaa és el is felejtettem mondani, hogy egész jól haladok az olvasnivalóimmal, amiket kitűztem a nyárra. Most a 3 nap alatt 2 könyvet is kiolvastam. Most majd nyúlok a következőért, ami valószínű a Mein Kampf lesz Adolf Hitlertől. Várom a negatív kommenteket, hogy én egy megrögzött náci vagyok stb stb...

n jártunk, de talán az utóbbi kettőre mondanám azt, hogy ott laknék is szívesen. Eisenstadt már egy komolyabb város, ahol bizony könnyen el lehet veszni. Nekem pedig egy nyugis kis városka is elég lenne, ahol még Magyarország is közel lenne, de már az emberek németül beszélnének és a helyi mentalitás szerint élnének, mert meg kell ám mondjam, hogy roppant nagy a különbség a két országban élő emberek gondolkodásában. Na mindegy, nem szidom tovább szülőhazámat, mert a végén még az lesz a sorsom, mint Sophie Scholl-nak és társainak. Persze itthon is sok szép hely/város/falu és kisvároska van, pl Győr belvárosa varázslatosan szép, plána úgy, hogy sok ember is van az utcán.

Rust központja

Bicikliút Magyarországon

Bicikliút Ausztriában

...de Magyarország jobban teljesít...

Zu Ende

Nincs már remény, nincs már esély. Úgy néz ki, ahogy öregszem, úgy leszek egyre nagyobb vesztes, szerencsétlen és ami még ezeknek a szinonimái. Hihetetlen, hogy mennyire elpártol tőlem a szerencse és minden egyéb más. Azt hiszem most jött el az a periódus, amikor úgy teszek, mint a boxolók. A K.O után visszavonulok, persze nem örökre, de egy darabig biztosan. Az életem egy más területére fogok koncentrálni, s ott próbálom feledtettni, illetve kompenzálni az ezen a téren elért veszteségeimet.

fnfheke3ndj

Arschficker

Fick dich

anscheißen

Schweig!

Himmel, Arsch und Zwirn

Dussel

Flegel

Á olyat káromkodtam németül, hogy még magam is meglepődtem. Kb a plafonon van a vérnyomásom, úgyhogy most iszom egy sört. Ámen!

"Hol van már a szép világ?"

Balaton kerülés

Úúúúú ma este apával megyünk éjszakai Balaton kerülésre. Mondjuk csak a Füred-Szántód-Zamárdi stb stb kört csináljuk meg. Már nagyon várom, de mondjuk az nekem kicsit illúzióromboló, hogy vonattal megyünk, mert valahogy kocsival képzeltem el. Ám az is igaz, hogy péntek délután van a legnagyobb tömeg az autópályánn, úgyhogy így valószínű sok időt és energiát spórolunk meg magunknak. Azon gondolkodom viszont, hogy fényképezőt vigyek-e. Biztos lehetne 1-2 jó képet lőni, de nem tudom, hogy most arra megéri-e. Na mindegy, lassan indulunk, úgyhogy majd holnap jelentkezem.

Neuuuuuu

Úgy döntöttem, hogy új topikot/címkét ( mindekni úgy hívja, ahogy akarja ) hozok létre, még pedig dalszövegek címmel. Úgy gondolom, hogy nem csak gyönyörű versek, de ugyanolyan szemet gyönyörködtető megfogalmazású dallamok is léteznek, így arra gondoltam, hogy ezeket is mostantól gyűjteni fogom. Ezt úgy értem, hogy ha megtetszik egy, akkor azt ide leírom, s belinkelem mellé az adott együttes/énekes előadásában. 

Elsőként a Republic- Sose voltál mindig vagy című számát szemeltem ki, vagyis fordítva történt azt hiszem. A dal ihletett arra, hogy létrehozzam ezt az egészet. Jó olvasást/fülelést :)

Ha a szívem a szíveddel dobban, 

Kicsi ablak nyílik álmomban.
Veled elmennék, velem elbújhatsz,
Sose voltál, mindig vagy.

Ha a szívem a szíveddel dobban,
Veled álmodtam, velem álmodhatsz.
Süt a nap és most már múlik a fagy,
Sose voltál, mindig vagy.

Soha nem volt még amit érzek,
És nem lesz már sohasem.
Soha nem volt még amit érzek,
Legyen örökre vagy örökre nem.

Szemeiddel a tüzzel játszottam,
Sose gondolnád amit gondoltam.
Csak neked ragyog egy kis csillag,
Sose voltál mindig vagy.

Soha nem volt még amit érzek,
És nem lesz már sohasem.
Soha nem volt még amit érzek,
Legyen örökre vagy örökre nem.

Soha nem volt még amit érzek,
És nem lesz már sohasem.
Soha nem volt még amit érzek,
Legyen örökre vagy örökre nem.

Ha a szívem a szíveddel dobban,
Kicsi ablak nyílik álmomban.
Veled elmennék, velem elbújhatsz,
Sose voltál, mindig vagy.

Ha a szívem a szíveddel dobban,
Veled álmodtam, velem álmodhatsz.
Süt a nap és most már múlik a fagy,
Sose voltál, mindig vagy.
Sose voltál, mindig vagy.
Sose voltál..

"Még beszélünk, írunk ilyesmik"

Hát remélem is, de én találkozni is szeretnék sokszor-sokszor. Oly pompában tündökölt, hogy földbe gyököreztt a lábam, még a lélegzetem is elállt. Le sem tudtam venni róla a szemem egész végig, s ilyenkor mindig úgy éretem, hogy elpirulok vagy legalábbis, hogy zavarba jövök. Valamit elindított bennem azt hiszem, s ez a mai csak mégjobban megerősített benne. Csak nem hosszú idő után újra?- á nem, túl szép lenne, hogy igaz legyen. Nekem nem lehet ekkora szerencsém, túlságosan ver már engem az Isten.

"hát...  szó mi szó, hogy én annak idején azt a "de még lehet köztük valami"-t komolyan vettem, de nem várhatom el, hogy újra belém szeress "

Pedig dejó is lenne...

"Ne legyél olyan cuki"

A cím egyben tiltás is, de mégis egyfajta kérés, hogy adjam öngamam és ne változzak. Ez a címben sehogysem érződik, de csodatündér írja.

"nem azt mondtam h nem tetszene:) azt mondom h rossz lenne beléd szeretni, mert már egyszer elcsesztem, és nem hiszem h lenne esélyem megint...xd "

DE LENNE.

Az alábbi szövegrészleten agyalok most már napok óta. Nem tudom, hogy azóta ez így maradt-e vagy már megváltozott-e a nézőpontja. Nincs már bennem magabiztosság, nincs bennem önbizalom, s nincs már bennem bátorság. Lehet sose fogom megtudni a választ a kérdésemre.

Régiségek

Fúvás

Állok a pusztán, s csak merengek a végeláthatatlan tájban.Olykor-olykor már megvakulok a látványtól. Valami ilyesmi végtelen lelki világomat élem mostanában is. Nem tudom, hogy ez pozitívumkét vagy inkább negatívumként fogható-e föl, de most valahogy jól érzem magam a bőrömben. 

Tegnap éjjel elmerengtem azon, hogy hiányzik-e nekem a tavalyi nyár. Sok érvet sorakoztattam fel mind a két álláspont közt, de végül arra jutottam, hogy talán most jobb. Jobb, mert nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb a belső énem. Az előző vakáció ideje alatt értek nagyon pozitív, de egyúttal nagyon negatív dózisok is és sajnos azt kell mondjam, hogy a nyár végére a mérleg a negatív oldalra billent.

De jó lenne, ha ezen a nyáron kapnék valami pluszt és adni is tudnék valami pluszt valakinek. Az érzés, ami tavaly átjárt, már hiányzik...

Translate

Új hobbit találtam magamnak a minap. Találtam egy oldalt, ahol egy csomó német szleng van fennt és egyéb hasznos dolgok. Az egyik például az, hogy dalszövegeket lehet fordítani és beküldeni. Így eldöntöttem, hogy akkor én is ezt fogom csinálni, hisz ez nagyban javítja a szókincset és fordítási készséget. Este megcsináltam egy számnak a magyar változatát, de mondjuk minden napra tervezek egyet.

Tök fura. Néha kifogyok a hallgatnivalóból és nem tudom, hogy mégis mit hallgassak. Pedig aztán én sok előadót ismerek és a rock se az a műfaj, ahol ne lenne elég dal, de néha mégis tanácstalan leszek. Mondjuk ez nem szokott sokáig tartani.

Elég sűrű a hetem. Mondhatnám úgyis, hogy be vagyok táblázva. Valamelyik nap tuti lenézünk Csépre. Csütörtökön egy régi baráttal találkozom, akivel anno majdnem több lett, mint barátság. Pénteken Balaton kerülés és gitáááááár.

Mostanában olyan nehezen tudom magamból kiadni az érzéseimet..hmm..pedig már kikéne, hogy megszabaduljon a lelkem.

ahhhj

2 napon belül már három vagy négy olyan dallal találkoztam, amit az akkordozás alapján simán eltudnék játszani, de CAPO kell hozzá, ami persze nekem nincs. Ebből kifolyólag pénteken az lesz az első dolgom a gitáron, hogy megkérem a tanárt, hogy szerezzen capo-t. Ő általában szokott menni ezt-azt venni ilyen hangszerboltokba. Már régebben is akartam venni egyet, csak az az igazság, hogy nem, hogy Miklóson, de még a közelben sincs hangszerüzlet. A legközelebbi Pesten van, a belvárosban, ha jól tudom.

Érdekes, milyen rég írtam már ilyen érzelgős bejegyzést. Azt hiszem épp itt az ideje

Fény

Még régebben egyik este kimentem a város határába lőni 1-2 képet a naplementéről. Ezekből mutatok most meg nektek egy párat. Jó nézelődést!

Hmm

Reggel mikor felkeltem elgondolkodtam azon, hogy kéne gyarapítani a zenekaros pólóim számát. Bekéne szerezni egy Def Leppard-s, egy Guns 'N Roses-s és egy Pink Floyd-s felsőt így kezdetben + egy új Rammstein pólót is. A múltkor olyan jó Rammstein-s trikót láttam, hogy hűűű. Egy a baj vele, egy trikót csak nyáron vagy pontosabban csak meleg időben lehet felvenni, úgyhogy inkább nem is agyalok rajta sokáig.

Háromszor

Háromszor ordítottam a mai Edda koncert végén, hogy "Edda művek". Meg kell, hogy mondjam jó kis koncert volt, bár az úton még féltem, hogy kevesen lesznek lévén, hogy ez már nem egymai banda. Ám kellemes meglepetés ért, hiszen szinte teljesen megtelt a nézőtér. Elhangozttak a nagy klasszikusok, de nem mind sajnos. Jó pár számot hiányoltam azt este végén, mint például az Elhagyom a város-t, az Érzés-t, a Hűtlen-t stb stb. A sörre kb 15 percet vártunk, úgyhogy kellően ki voltunk szomjazva mire a kezünk közé került a korsó.
Útközben hazafelé eszembe jutott, hogy anyáéktól névnapomra egy koncertbérletet fogok kérni és akkor X számú koncertet fizetnek nekem. Ez úgy gondolom, hogy korrekt főleg, hogy nem ilyen méreg drága bulikra szoktam járni. Eddig 1500 Ft volt a legtöbb, amit kiadtam ilyen célra, az is a Tankcsapdás zúzda volt, ami valljuk be, igencsak megérte. Egy szó, mint száz, 31-én jó lenne eljutni Kiscsillagra, 1-jén Bikinire, 3-án Kaukázusra és 6-án pedig Holligans-re. Ezzel szerintem el is lövöldözném a bérletet, de mondjuk a Kiscsillagot tudom nélkülözni, ha muszáj.

Gitar spielen

Mostanában egyre több dalt próbálok eljátszani így poénból és az a vicc, hogy már egész sokszor sikerülget is. Persze nem az igazi még egyik sem, de gyakorolgatom őket és néha-néha jól szólnak. Mondjuk én élvezem bárhogy is szól. Ha belegondolok, hogy egy éve ilyenkor még csak álmodoztam arról, hogy majd lesz egy gitárom és tudok majd játszogatni. Tavaly augusztusban kezdtem el járni órákra és szerintem ahhoz képest, hogy csak heti egyszer jártam, egész sokat fejlődtem. 

Madaf*ckin Csép city

Imádok Csépre menni. Annyira nyugis és szép falu, hogy az hihetetlen. Lassan már második otthonomnak mondhatom. Most is lent voltunk két napot és nagyon hamar eltelt. Fürödtünk, főztünk, röpiztünk és beszélgettünk. Mindkét nap teleettük magunkat, de tényleg. A tegnap esti lecsó után mind a 10 ujjamat megnyaltam. Persze nem mi lennénk, ha nem lett volna valami gáz előtte. Minden jól ment, begyújtottuk a tüzet, felraktuk a bográcsot, de valami mégse stimmelt. Túl sok zsírszalonnát raktunk a bográcsba és lángra kapott minden. Ilyet se láttunk még, úgyhogy elnézegettük egy ideig, de amikor feleszméltünk, gyorsan hoztunk homokot és így  visszakaptuk a vacsora megfőzésére alkalmas edényt. Kimosni ugyan ki kellett ezután, de másodjára már nem volt semmi baj és isteni finom lett. Nem mondom, hogy nem lesz jó ma este végre a saját ágyamban aludni, mert piszok jó lesz, de szeretem amikor így összejövünk 1-2 napra, hisz suli közben nagyon nehéz ilyen találkákat szerveznünk. Mindenki más suliba jár, Dávidéknak kézi stb stb.

Biciklis tábor 2.7

Az éjjel kissé kalandosra sikeredet.. Matyival percenként váltogattuk a felkhelyünket, de végül sikerült egy lyukat találnunk, ahová lehjathattuk fejünket. Reggel pakolás, evés és bringázás 40 fokban. A mai táv 68 km volt, vissza Kápolnásnyékre. Én is beálltam sajnos a defektet kapottak közé Egy akáctüske beleállt az első kerékbe. Hamar kicseréltük, úgyhogy nem vesztettünk sok időt. Viszonylaf hamar megérkeztünk, bár Boginak azért még sikerült egy óriásit borulnia. Szegény össze vissza horzsolta magát. Mielőtt még elfolgaltuk volna a szállást, megittunk egy fröccsöt csak, hogy ne lógjon ki ez a nap se a többi közül. Mikor megérkeztünk, elmentünk zuhanyozni és vacsoráig pihengettnk. Kaja után ugyanúgy folytatódott a punnyadás.

Az utolsó, a 8. napról már nem fogok külön bejegyzést közzé tenni, hisz ez a nap már csak abból állt, hogy Kápolnásnyékről tekertünk hazáig. De a képeket természetesen csatolom és remélem, hogy jövőre is megyünk és akkor majd igyekszem valami újítást belevinni a dolgokba.

Biciklis tábor 2.6

Az előző este kissé ferdére sikeredett, hisz amíg a pizzára vártunk lecsúszott 1-2 korsó sör. A hangulat tetőpontjára hágott, amikor megjött a várva várt étel. Persze kevés volt, miért is hallgattak volna ránk a tanárok, így még rendeltünk 3-t, de azt már a mai szállásunkra.Talán ez a szemesi és a mai szállás vetekszik a rangsor utolsó helyéért. Nem volt eég matrac, így eléggé szűkösen aludtunk. Reggel a már megszokott forgatókönyv következett. Pakolás, reggeli és tekerés. Ezúttal sok pihenőt tartottunk, de ennek is megvoltak a maga előnyei. Matyival végre tudtunk inni kávét, így egy kicsit felpörögtünk. Zamárdiban pedig nosztalgiáztunk kicsit. Jó volt újra látni a tábort, de mégjobb abba belegondolni, hogy bő 1 hónap múlva újra itt fogok tanyázni a jól megszokott bandával. Ezután söröztünk és pihengettünk a parton, miközben a többiek a vízben áztatták magukat. A nap további részében az emelkedőtől kezdve, az esőn át minden sújtott minket, még 1-2 defekt is, ám apával tanulva a Forma-1-ből "pillanatok" alatt kicseréltük a megsebzett belsőket. Este 6 fele megérkeztünk Kenesére és elfogyasztottuk a konyhás nénik által főzött ínycsiklandó vacsorát. Most itt ülök és várok arra, hogy elinduljunk a kocsmába kártyázni és iszogatni, de ne gondoljon senki semmi rosszra. Nem komolyan gondolom, csupán 1-2 fröccs vagy 1-2 sör takarja ezt a misztikus "iszogatni" szót.

Biciklis tábor 2.5

5. nap. Furcsa, hogy már negyedszer látjuk meg a felkelő nap első sugarait egy idegen ágyban. Úgy gondolom, hogy erre még a legnagyobb nőcsábász se lenne képes. Ma egy testvéries levegővétellel átöleltük a Balaton nyugati oldalát, s megkezdtük utunkat a déli rónákon. Ezek a tájak nem változatosságukról híresek, de az alacsony árakról és a szabadstrandokról annál inkább. Meglepő, hogy ma már mennyire jól bírta mindenki a távot. Nem volt megterhelő, de a perzselő nap minden egyes sugara nehezítette utunkat. Ennek ellenére siker koronázta ezt a napot is, bár még csak délután három körül lehet. Most itt ülök a strandon. Szinte már könyvbe ilő, ahogy a nap megmelengeti orcámat. Szeretnék ma még kártyázni és fürdeni, a katonaság és a vadakat terelő juhászság meg még várhat egy ideig.