2013. március 3., vasárnap

Bájoló

Nehéz dolog a felejtés, de mindenki képes rá, ha elég erőt vesz magán. Lezárult egy újabb fejezet az életemben, de ugyanakkor egy új ajtó nyílt meg előttem, s csak arra vár, hogy belépjek rajta  új, kalandokkal teli világába.
Én pedig várom, hogy lábaim elég erősek legyenek ahhoz, hogy beléphessek ezen az ajtón.



Ez nem tudni mennyi idő lesz, de azt tudom, hogy biztosan jó lesz. Újabb kihívások elég fogok nézni, de bátran fogok velük szembeszállni.

Ám most megpihenek, figyelek és várom, hogy a sors összehozzon azzal, akivel egymásnak gondol minket. 



Most lázas vagyok, ezért holnap nem mehetek suliba:S Sajnálom, de még mindig jobb, mintha egész héten nem mehetnék, de így legalább ott lehetek a suliújságos megbeszélésen. Már nagyon várom. Annyira jó, hogy lesz végre suliújság, de remélem, hogy be is fog futni, mert jó lenne, ha már én is hozzátudnék tenni valamit a suli érdemeihez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése