2013. június 30., vasárnap

El


El megyek, de amint hazaérek, bő beszámolóval fogok nektek kedveskedni és sok-sok képpel. Addig is jók legyetek. Hellóka 



A bejegyzés címe - 2. rész


Az előbbi bejegyzés kicsit rövidre sikeredett, úgyhogy úgy döntöttem, ez lesz a második része. Az előző gondolatfoszlány óta sem lett érdekesebb ez a nap, max egy picit. Lemostam és letörölgettem a túra bringámat és szép lassan elkezdtünk becsomagolni. Apával úgy döntöttünk, hogy reggel bringával megyünk a találkozási pontra, Ráckevére. Ehhez el kell indulnunk 6:45-kor, hogy viszonylag kényelmes tempóban érkezzünk meg, de szerintem ezzel nem lesz gond. Várom már a tábort. Rengeteg tervem van. Szeretnék például  naplementét fényképezni és jegyzetelni minden napról, hogy aztán itt napi visszaemlékezéssel tudjak szolgálni. Ma este még gyorsan meg kéne csinálnom az osztály Geocaching fiókját, hogy holnaptól már a saját nevünkre logolhassuk be a megtalálásokat.


Igazából szeretnék egy kicsit megint gondolkodni is. Ezt úgy értem, hogy egyedül kifeküdni a csillagos égbolt alá, s átgondolni az életem és annak folytatását. Nem árt néha ilyeneket is csinálni, hisz itthon nem igazán jut erre idő, s energia.

A bejegyzés címe


A mai napról edidg nem igazán lehet sokat elmondani. Felkeltem, olvasgattam és gépeztem. Na igen, megnéztem a Forma-1-t is, bár elég uncsi volt. Most csak fekszem az ágyamon és azon tűnődöm, hogy mi tévő legyek. Ez igen plátóin hangzik, de csak arról van szó, hogy el kéne kezdenem pakolni holnapra, de intenzíven, mert még sehol sem állok.

Majd este még jelentkezem, addig páá.

2013. június 29., szombat

Nap

Ma öcsém keresztapukájának szülinapi buliján voltunk, ahol összegyűlt az egész rokonság. Ettünk, ittunk és csocsóztunk is. Én minden szabad percemben egy könyvet bújtam, aminek az a címe, hogy "Jó estét nyár, jó estét szerelem". A "főhős" elég fura fazon. Szerintem egy kicsit dinka is, bár még nem végeztem a könyvvel, úgyhogy majd csak a végén fogok kritizálni, de eddig nagyon is tetszik.

Nem tetszik, hogy leszólták a Tcs-t az index egyik beszámolójában. Szerintem egyáltalán nem romlott semmit a szinvonal, sőt az új album is jó lett. Nem szeretem az ilyen cikkeket olvasni, de persze a sok mai hip-hop fenegyereket sztárolják. Na mindegy, az én véleményem akkor is az, hogy a Tcs soha nem fogja elveszteni azt a varázsát, amivel az embereket megfogta.

Harmadik napirendi pont a bringás tábor. Már nagyon várom, de kíváncsi vagyok, hogy vajon kik jönnek és kik nem. Tavaly is nagy galiba volt ebből, úgyhogy nem mernék rá nagyobb összegeket tenni, hogy 23-24 főnél többen lennénk.

Hallooooo

Üdvözöllek újra itthon Pankaa. Direkt valami menő angolos képet kerestem, mert tudom, hogy utálod a németet. Remélem, hogy most már a 'nem ember' státuszból felléphetek az ' állat vagy' szintre. Amúgy olyan fura, hogy itt soha nem írok hangulatjeleket és ezáltal tuti ilyen nagy fenkölt hangvételű dolognak néz ki az egész, pedig nem is az. Ezt mondjuk nem tudom miért itt vitatom meg, de hát nincs mese, mindennek el jön a maga ideje. Na, de lényeg a lényeg, örülök, hogy újra itthon vagy, bár tudom, hogy nem maradsz sokáig, hisz a más vizekre evezel majd, akarom mondani szörfözöl, hisz neked a víz olyan, mint a lovasnak a préri.

2013. június 28., péntek

Végee


Mai napról hmm mit is lehetne írni. Igazából egy dolgot leszámítva fantasztikus volt. Ettem, ittam, gitároztam stb stb..


Na de a fellépés. Az kudarcba fulladt,de szerintem nem a mi hibánkból. Ezt úgy értem, hogy Balázs szólt, hogy el kell mennie az évzáróról előbb és direkt megkértük az ének tanárnőt, hogy rakja az előre a dalunkat, ám nem tette. Így Balázsnak el kellett mennie idő előtt és kerek 2 percünk maradt, hogy 3 csengőt szétosszunk. Semmi időnk nem volt elgyakorolni az új felállással és persze, hogy belehibáztunk. Totálisan gáz volt az egész szerintem. Na jó nem, csak az ismétléses résztől volt rossz, de akkor is. Ahj, most tök lekiismeretfurdalása van mindenkinek. Le kellett volna mondani az egészet és kész. Ez lett volna a legjobb megoldás:
Na, de ne csak a rosszról beszéljünk. Nem lettem ugyan kitűnő, de kaptam könyvet és két emléklapot is. Az egyiket az árvízvédelemben való részvételemért, a másikat pedig az osztályközösségben való aktív részvételemért. Végülis jó lett a bizi is, bioszból lettem csak négyes, a többi mind ötös és öt dicséret (történelem,kémia,angol, ének és irodalom). A német dicséretet nagyon hiányolom, hisz szerintem megérdemeltem volna, főleg, hogy Jolán mindig engem cseszeget mindenért és elvileg én vagyok a kedvence.  Na ez most nagyon nem így tűnik.


A zene az jó, a zene az kell



A 30y számai közül nem mindegyik tetszik és az utóbbi időben az egész együttes valahogy így összeesett, de a szentimentálé albumuk egyszerűen fergeteges lett.

Szóval ennyit a lázadásból......

2013. június 27., csütörtök

Céél

Na, a mai nap végére érkeztünk és egy kis összefoglalóval kedveskedem nektek.

Délután 3-kor találkoztam Esztivel és elmentünk sütizni. Az odaút kicsit kalandosra sikerült, de végül eltaláltunk a célobjektumhoz. Sütiztünk, beszélgettünk és sokat nevettünk, ám hamar eltelt az idő. Ezután Petráék felé vettem az irányt. Már jó két hete nem láttam őket, úgyhogy éppen ideje volt már, hogy meglátogassam őket. Felmentem hozzájuk, amíg összekészülődtek, aztán elindultunk jégkásázni. Közben jót beszélgettünk és sokat meséltünk egymásnak. Visszafele kis kerülővel mentünk és szép lassan elváltunk, de még előtte találkoztam az anyukájukkal ( végre). Nagyon aranyos és azt mondta, hogy már belájkolta néhány képemet facebook-n.

Holnap évzáró és fellépünk Ringing Stars-val. Kb senkinek nincs kedve, úgyhogy kíváncsi leszek. Az egyenpólót is lassan megkéne csináltatni, mert gáz, hogy nincs semmi egyenszerelésünk.

Amúgy annyira fura, hogy ma csak ilyen keveset tudtam írni. Pedig sok élmény van bennem:O


Picturees

Az alábbiakban a tegnapról készült képeket láthattok.


Mi jól festünk

Léna somlóija. Mind elfogyott

Kicsi Léna bekeretezve. We love you

Elegánsan

Tűz a nap
A magyar zászló szemüveges verzióban

Party hangulatban



2013. június 26., szerda

Party hard-szerda 2. felvonás

Ma én érkeztem elsőként Lénához és igazából egy ideig csak ültünk és beszélgettünk, de később szép lassan megjöttek az emberek. Kristóffal voltam el a legjobban. Degeszre ettük magunkat mindennel, aztán elmosogattunk és eltörölgettünk mindent, no meg persze a helyükre is tettük a dolgokat. Utána Kristóffal csináltunk vagy 100 képet mindenféle felállásban. Sapkákkal, figurákkal, magazinokkal, bekeretezett képekkel, mindenféle dolgokkal. Nagyon jó volt.
Ezután következett a pangás. Ültünk és pihengettünk, de Kristóffal ekkor lementünk megenni a maradék somlóit és hallgatóztunk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy fontos információk birtokosai lettünk.
Olyan 20 óra fele haza indultunk és kíváncsian várom, hogy végül milyenek lesznek a képek. Remélem Léna hamarosan elküldi őket.

Pááááá

Hoppá hoppá

Hmm, a cím utal arra, hogy itt most valami váratlanról kell írjak, de még nem akarom rögtön az elején lelőni a poén-t. Na szóval ma voltam a régi sulimban találkozni pár volt osztálytársammal. Összesen hatan voltunk, de így is szerintem jóra sikeredett, főleg, hogy Erika néni és Ibolya néni is velünk tartott. Hamar el is repült az az egy óra, amit ott tudtam tölteni. Nem mellesleg ez a Zóra leányzó egészen megváltozott. Most már nem csak hiperaktív, hanem nőies is lett.

Ezután átgurultam a suliba, hogy próbáljunk kicsit a csengősökkel.
Na itt lesz a nagy hoppá. Kiderült, hogy a SzirontArt csengőegylet  meghívott minket Lakitelekre csengőzni egy hétre Július 8-15-ig. Ez óriási lehetőség, hogy tanuljunk tőlük, ráadásul egy csomó új dalt megtanulhatunk. A slusszpoén pedig az, hogy Vass barátnője felajánlotta, hogy összehoz nekünk egy interjút, amivel népszerűsíthetjük magunkat a sulijukban. Ez is nagy lehetőség, hiszen minél szélesebb körben válunk ismerté, annál jobb.

Nemsokára indulok Lénához, ahol kerti party lesz, bár az idő nem úgy gondolja. Majd meglátjuk mi lesz, de szerintem biztos jól fogjuk magunkat érezni.

2013. június 25., kedd

Mámor


Tudom, hogy az előző bejegyzésben már elbúcsúztam, de most mégis úgy éreztem, hogy írnom kell. Nem olyan indittatásból, hanem hálából . Igen, úgy érzem muszáj megköszönnöm azt, amit értem tett vagy amit nem tett. Ezt úgy értem, hogy mások ilyenkor teljesen kizártak volna az életükből, de ő ugyanolyan bizalommal áll a kettőnk közt kibontakozó barátság elé, mint néhány nappal ezelőtt. Érdeklődik, kedveskedik, egyszerűen szebbé varázsolja a napjaimat. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy már most a szívembe zártam.


Köszönettel tartozom azért a sok jóért, amit tőle kapok. Nehéz ilyenkor szavakba önteni azt, amit érez az ember, de úgy gondolom megérdemli, hogy lássa, mennyire hálás is vagyok neki. Nem tudom mit mondhatnék még, KÖSZÖNÖM neked és tudd, hogy mennyire hálás vagyok neked.

Na hé

Az  oldal statisztikái arra engednek következtetni, hogy az új sablonnal nem vesztettem olvasókat. Persze nem ez lesz most a téma.

Ma új hajkoronát kaptam. Na nem úgy értem, hogy befestetettem vagy ilyesmi, csak simán levágták a hajamat. Először féltem, hogy majd ez az új nő, hogyan fogja megcsinálni, de egész jó lett szerintem. Erről a témáról viszont szerintem bőven elég lesz ennyi, mert még a végén a kedves látogatók azt hiszik, hogy valami hisztis fiúcska vagyok.

Most átváltunk a kemény férfi témára, a focira. A tegnapit elmosta az eső, de ma sem volt jobb idő, ám mégis lementünk. Először kicsit féltem, hogy na mi lesz ebből, de kis idő múlva egész jól beindult a dolog és a végére bele is jöttünk. Történt ugyanis, hogy lejöttek a tesókák meg a kopasz arcok, hogy na gurítsunk párat ezeknek a kis gimis nyámnyila fiúknak. ( Megmondom őszintén először én is azt hittem, hogy majd jól kitömnek minket, de máshogy lett) Szóval elkezdtük és olyan jól ment a játék, hogy rögtön el is húztunk egy hatossal, aztán feljöttek hárommal, de utána végleg lemorzsolódtak.
Ezután szép lassan hazamentünk. Igen, bezony ám, hogy hazamentünk. Lefürödtem, ettem, ittam ( jól mulattam...muhaha) és utána leápoltam a lábam.

A holnapi nap elég mozgalmas lesz, úgyhogy valószínű csak este tudok majd írni, addig is, pápá.

Sűrű


Ez a hét egész sűrűre igérkezik. Ma focizni megyek Barnáékkal,holnap délelőtt találka  a régi osztályommal, aztán Ringing Stars próba , délután kerti party Lénáéknál. Csütörtökön Esztivel találkozom.Örülök, hogy végre sikerül összehozni vele ezt a tallákozót, hiszen a tanévzáró koncerten csak pár szót tudtunk váltani és így most lesz egy kis időnk arra, hogy megismerjük egymást. Pénteken évzáró, de még előtte gitár órám lesz. Évzáró után valószínű Petráékkal lógunk kicsit a hazaérkezésük örömére, bár ennek részletei még nem tisztázottak.

Szombaton megyünk vendégségbe, vasárnap pedig elkezdek pakolni a bringás táborra. Remélem jó lesz, mert tavaly végülis nekem bejött, de ez most más lesz. Minden nap máshol lesz a szállásunk, de ez szerintem inkább pozitívumként fogható fel.

2013. június 24., hétfő

Szösszenet


Frissítő






Párban szép az élet

Csúszda

Az én kis tengerem 
Félhomály

Kibújóban

Közérdekű közleményünket olvassa!

Új design-t kellet fabrikálnom az oldalnak mert a réginél probélma volt, hogy az oldal betöltésnél nem a kívánt sablont hozta be, hanem a teljesen csupasz alapbeállításokkal "tűzdelt" sablont. Ezért úgy döntöttem, hogy az olvasó(k) érdekeit szem előtt tartva, egy új kinézetet varázsolok, hiszen amelett hogy olvassátok a blogot, az se mellékes, hogy hogyan is néz ki. Sajnálom persze, mert az előző sablon nagyon tetszett ( már amikor betöltött) és remélem, hogy így nem vesztelek el titeket. Néhány új elemmel is bővült  a felhozatal
( látogatók számának ábrázolá, címkék).
Köszönöm a figyelmet!


Liebe Leser und Leserinnen!

Entschuldigung, aber ich musste ein neues Aussehen machen, weil es  manche Probleme mit der Abfüllung des Blogs war. Ich erkannte, dass die beabsictigte Scablone nicht abfüllt, sondern die Grundscablone. Ich hoffe, dass ich euch nicht verlieren werde und hoffe, dass die neue Schablone euch gefallen werdet.

Danke für die Audmerksamkeit!

Álljon meg a menet


Még csak most kezdődött, mégis elérkeztünk a búcsú idejéhez.

Ma valami magasztosat akartam volna írni, de időközben változott a terv. Már az előző két, e témában íródó bejegyzésben is említettem, hogy hajlamos vagyok arra, hogy hamar beleéljem magam dolgokba. Hát ez most ebben így ahogy van igazam volt. Nem mondanám, hogy  túlzottan meglepett a dolog, hiszen fura is lett volna, ha ez nem csak egy álom, ráadásul nem nekem.

Nagy szerencsém van. Mindent a helyére lehetett tenni így most fájó szívvel, de tiszta lelkiismerettel hunyom le szememet, s irányítóm ezt a csodálatos sugarat annak a szerencsésre kinek melengetni  szeretné orcáját. A sors néha kegyetlen, ám döntéseinek mindig vannak okai. Ugyan egy-egy ilyen ítéletet nehéz elviselni, sőt szinte érződik a a penge élessége, amellyel szívét hasítja a szenvedőnek, de mégis jó szívvel állok most el az útból.
Ó te szerencsés, ki méltó a napsugár szeretetére, egyet kérek csak tőled, becsüld meg minden percét, mit vele töltesz. Őrizd szívedben minden pillantását, mellyel rádnéz. Gyűjtsd össze minden kedves szavát, s ez melengesse szívedet. 

Az elengedés gesztusa. Mindenki úgy beszél róla, mintha a világ legegyszerűbb dolga lenne. Hajtsd ki szépen az ujjaidat, egyiket a másik után, amíg ki nem nyílik a tenyered. De az én kezem már három éve szorul ökölbe, az ujjaim elgémberedtek. Én magam is elgémberedtem. És hamarosan végleg összezárulok.
Gayle Forman

2013. június 23., vasárnap

Buli


Ma tartottuk Brigi meglepibuliját. Szerintem jól sikerült, sokat röhögtünk, játszottunk, ettünk és közösséget építettünk. 21 óra fele elindultunk haza Matyival, Milivel és Esztivel. Jót beszélgettünk olyan dolgokról, amik így az osztályt és minket érintenek. 

Na, de ne szaladjunk ennyire előre. Az a helyzet, hogy kb egy rejkarnáció alatt 1x beszélek ilyen témáról. Ez az alkalom most jött el. A H&M-ben vettem egy fekete vászoncipőt. Olyat, amilyet már kerestem egy ideje. Nem pávás, legalábbis remélem. Nekem tetszik és magamból kiindulva ez a lényeg (tényleg nem vagyok egy divatmániás, csak ennek örülök).

Hmm aztán edzettem. Mintha már látszana kicsit az eredménye, de még nagyon sokat kell dolgoznom ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjem. Mondjuk ma csak az első sorozatot tudtam megcsinálni, de majd holnap rendesen folytatom.

Jövő héten biciklis tábor. Nagyon várom már, főleg ha előtte sikerül majd az, amit a fejemben fontolgatok.

Fény

Felragyogni látszik az, mire már oly rég vártam.Ó Istenem, annyira nehéz erről írni. Azóta a bizonyos perc óta valahogy másképp működöm ott belül. Amint érzékelem, végigfutkos rajtam a hideg. Úgy érzem, kezdem magam megint összeszedni, de ááá megint korán élem magam bele vagy nem ( és remélem, hogy nem). Az izgatottságtólmost nem tudok normálisan fogalmazni.Ilyen is rég volt már, de ha ez most úgy lesz, ahogy megálmodtam az éjjel, akkor  ez egy csodás folytatása lesz az életemnek.
Csak azt remélem, hogy fény is azt szeretné, hogy megmelengessem orcáját.


Hogy egy klasszikust idézzek:
Rajtunk áll
Áll vagy bukik
Aki mást okol
Magának hazudik
Higgy abban, amit csinálsz
És majd visszaigazol az élet

2013. június 22., szombat

Piiink Floyd

Azt hiszem velem van a hiba, de egyszerűen nem tudom a mai kor zenéit sokáig hallgatni, így hozzá nyúlok az általam mindig is magasztosnak tartott műfajhoz, a rock-hoz, ami szerintem mindig ugyanazt az üzenetet hordozza magában.
A Pink Floyd számomra mindig is valahol ott a top 10-ben lesz, ha nem a top 5-ben. Mindig tudták, hogy hol a határ és ezzel a mértéktartással ízléses, de egyben zúzós muzsikát tudtak kreálni. Ennek a munkának az egyik legfényesebb gyümölcse talán, az alább látható dal, ami így koncertfelvételen még monumentálisabbnak tűnik. Ez az egyik együttes abbóla néhányból, amit apuval mindketten szeretünk hallgatni. A másik ilyen a Deep Purple, de azt majd máskor.

Szép napot!:)



Rudyard Kipling- Ha ( Szabó Lőrinc fordítása)




  • Ha fejedet megőrzöd zavarban,
  • Bár csak szidás ér jóságodért.
  • Ha kétkedők közt bízni tudsz magadban,
  • De megérted a mások kételyét.
  • Ha várni tudsz, s a várás el nem fáraszt.
  • Rágalmaznak, s nem ejtesz csalfa szót,
  • Nem gyűlölködsz, bár a gyűlölség eláraszt,
  • S mégse játszod a bölcset és a jót.
  •  
  • Ha álmodol, de nem úr az álom rajtad,
  • Gondolkodol, de végcélod nem ez.
  • Ha balsors sújt is, megmarad nyugalmad,
  • S nincs oly siker, mely lábadról levesz.
  • Ha az igazságot, amit kimondtál,
  • Más aljas eszközül használja fel;
  • Ha élted munkája tiszta rom már,
  • S tört szerszámmal elölről kezded el.
  •  
  • Ha van szíved, hogy mindazt, mit elértél,
  • Ha kell, egyetlen kockára rakd,
  • s túltegyed magad, ha vesztesség ér,
  • s ne legyen róla többé egy szavad;
  • Ha tudsz még küzdeni, mikor a lelked,
  • ideged, izmod régesrég halott,
  • s helytállnak, mikor nincs más benned,
  • csak a tudat, hogy ki kell tartanod.
  •  
  • Ha tiszta tudsz maradni tömegben,
  • s király előtt is őszinte, emberi;
  • Ha nem bánthat meg sem barát, sem ellen,
  • Ha nem szolgálva, de tudsz segíteni;
  •  
  • Ha az egész órát úgy betöltöd,
  • hogy benne érték hatvan percnyi van,
  • minden kincsével bírod ezt a földet,
  • s ami még több, ember vagy, fiam.


    Imádom ezt a verset. Mindig reményt ad, ha egy kicsit is elcsüggedem. Kár, hogy nincs külön irodalom fakultáció. Szívesen felvettem volna az ilyen gyöngyszemek miatt is többek között.

Wunder




Új csoda van születőben. Akarom mondani, már megszületett, de csak most lépett be az életembe, bár ezt még kár lenne elsietni. Sajnos eléggé hajlamos vagyok rá, hogy hamar beleéljem magam dolgokba, de úgy érzem ebbe most van miért, mert látom azt a kis reménysugarat, amibe belekapaszkodhatok. Régen volt már ilyen, nem is emlékszem már, hogy mikor, így most igyekszem.
Ám az is lehet, hogy ez a csoda nem engem keres, hanem egy másik ember örömére érkezett csak én vagyok megint túlbuzgó, de titkon remélem, hogy ez nem így van és bízhatok a szívemben.
Leírhatatlan az, ami most bennem forog. A hideg végigfutkos a hátamon. Olyan filmszerűen indul minden, de a folytatáson sok múlik.
Többet most képtelen vagyok írni. Szépséges álmokat!:)





2013. június 19., szerda

Melankólia

Kisebb kihagyások után úgy érzem újra kész vagyok arra, hogy hetente többszöri bejegyzésekkel jelentkezzem. Bár most kicsit melankólikus állapotba kerültem. Nem csoda ez, hisz időről-időre beszokott ez következni. Talán jó is, hogy pont most a suli végén érte el ez a hullám. A táborban egyik éjjel kifeküdtem a fűbe és csak bámultam az eget. Olyan végtelennek tűnt a maga messziségével, mégis közelinek éreztem. Szemeim elvesztek a csillagok rengetegében és ez jó alkalom volt arra, hogy átértékeljem az életemet. Kicsit elgondolkodtam azon, hogy most hogy is állok magammal. Aztán reggel minden ment tovább a maga útján. Elmostam a bográcsot, mert hát senki se vállalta, de nem értem miért, szerintem tök jó buli.

Hamarosan újra itt, veletek- már ha van még valaki, aki egyáltalán olvas engem.