Jaj

Úgy rémlik, hogy tegnap firkáltam valami olyasmiről, hogy most nem nagyon van senki olyan, aki felkeltené az érdeklődésemet. Nos, éjjel álmomban volt egy látomásom annyira felszínre kerülnek érzések, hogy néha el is felejtem őket ilyenkor felszínre hozni, de mégis van egy lány, aki úgy érzem, hogy megmozgat bennem valamit. Sok a hátráltató tényező, és ez igazából el is bizonytalanít, mert úgy érzem lehetetlen, hogy működne, ha esetleg úgy alakulna, mert ez meg az stb stb., de valahogy mégsem tudom azt mondani, hogy hagyom a francba, mert már kiskoromban is valamiért pont őt választottam, s akkor még nem tud befolyásolni semmi. Azóta sokat változtunk mindketten, ő is más utat jár be, s én is. A kérdés csak az, hogy ez a két különböző sorsszál vajon összefonható-e. 

Sokan mondják, hogy / Az ellentétek vonzzák egymást. /. Igazából azt kéne mondanom, hogy ebben van valami, de szerintem rossz ha két ember különbözik, mert akkor nem nagyon találnak közös szálat a kapcsolatukban, akár csak beszélgetés téma szintén, vagy akár egy olyan kérdésben sem tudnak düllőre jutni, hogy mit nézzenek meg a moziban. Persze ez egy bizonyos szintig jól is elsűlhet, de van egy bizonyos határ.

De én nem fogom feladni, mert hiszem, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Igazából rohadtul nem tudom, hogy mi tévő legyek, főleg, hogy összefüggően alig-alig beszélünk, és nem tudom, hogy hogyan tudnánk a későbbiekben. Nyilván nem fogom feladni, mert nincs mit feladni, hisz még el sem kezdtem semmit, de nem tudom, hogy lesz-e elég erőm hozzáfogni ehhez az egészhez. Nem lenne rossz, mert eléggé idilli lenne, ha így a kiskori ovis szerelem után, egy már sokkal komolyabb, s kiforrott dolog lehetne.

To be continued, ha lesz kedvem

Na csók mindenkinek.