2013. április 28., vasárnap

Feltámadás


Csókolomsztok!

Elég rég írtam már. Meg kell, hogy mondjam se időm nem volt, se kedvem. Sokszor elterveztem, hogy na most írok, de végül sose sikerült eddig. Közrejátszott az is, hogy kitudódott, hogy olvasta más is az írásaimat, ezért is ment el egy időre a kedvem ettől. Na, de most írok. 

Az elmúlt egy hónapban sok minden történt. Végre előszedtem a bringám és már harmadik hete járok vele. . Ági és Karcsi szakítottak, de Karcsinak már azóta van Bogi. Az a lány egy tündér, szerencséje van, hogy összejött neki.

Ha belegondolok, már több, mint fél éve gitározom és nem igazán tudom, hogy milyen diáknak számítok. Vajon normális ütemben fejlődik a tudásom vagy lassabb vagyok? Igazából élvezem minden percét annak, amikor a kezemben van ez a csodás hangszer.

Majd meglátjuk mi lesz és hogy. Egyenlőre legyek túl a vizsgán, aztán majd elválik, hogy hogyan alakul a jövőm.

2013. március 30., szombat

áááááááááá


Fény derült erre a blogomra, ezért muszáj voltam megváltoztatni az elérhetőségét:// Ezért, elnézését kérem ezúton is azoktól az olvasóktól, akik olvasták . Nem tehetek róla, nem kockáztathattam, hogy valaki olyan is olvassa, akiről írtam is.

Amúgy, mostanában igencsak rossz a helyzet. Mondhatnám azt is, hogy kétségbeejtő. Apának nem fizet a Molnár, munkanélküli segélyt se fog kapni, sőt még lehet neki kell majd adóznia, mivel vállalkozó. Fogalmam sincs, hogy hogyan fogjuk túlélni a következő hónapokat. Az mindenesetre látszik, hogy a legalapabb dolgokat is nehezen fogjuk tudni megvenni. Ennek ellenére próbálok jókedvűnek tűnni és nem mutatni, hogy mekkora a baj, de néha nem bírom jó szemmel nézni, ahogy mások lenézőek vagy pazarlóak. 

Az a baj, hogy nem tudják az emberek értékelni azt, amivel rendelkeznek



Jelenleg nem tudom mi lesz velem,velünk, úgy mindennel, de nem remélek sok jót. Ez nem az az ország, ahol segítséget remélhet az ember.

2013. március 24., vasárnap

Gondol gondol gondol gondol


Csalódások tömkelege, sokez már nekem. Azt hiszem erre az esetre a "belevetem magam a tanulásba" mód  a legjobb gyógyszer. Legalábbis nekem, ilyenkor letudom kötni a figyelmemet, ráadásul még hasznosat is csinálok. Télen elhatároztam, hogy amint jóidő lesz, suli után lemegyek a Duna-partra és ott fogok tanulni. Ám nagyon úgy néz ki, hogy ez az elképzelés még egy ideig csak az elképzelés fázisban marad. Igen, ilyen is rég volt már, Március végén hó, de méghozzá a telet megszégyenítő mennyiségben. Az emberek ezen jót mosolyognak, de nem veszik észre, hogy a természet jelezni próbál felénk...

Na de más téma:

Tegnap volt koncertünk a kórussal és úúúúúúú hipergalaktikusanmegaszuper volt. A hangosítás és a maga az ének is tök jól szólt, és szerintem a nézőknek is tetszett. No meg találkoztam Erika nénivel. Olyan jó volt vele beszélgetni egy kicsit. A koncert után ettünk Kisfákiesztivel egy csomót, aztán hazajöttem, erősítettem és elkezdtem kidolgozni a nyelvtan tételeket.

2013. március 21., csütörtök

Tanakodó

Mostanában tiszta dinka vagyok. Egyik percről, a másikra változnak az érzéseim, nem tudom mi történt velem. Nem tudom mitévő legyek. Az életem kész káosz mostanában, az egyetlen biztonságot a gitárom adja.

2013. március 15., péntek

Zavar


Mi ez az időjárás?- kérdeztem magamtól, amikor tegnap hazafele jöttem. Március közepe van, és szakad a hó. Akkor még nem tudtam, hogy mi lesz mára. Az összes internetes portál arról ír, hogy az egész Dunántúl megbénult. Az összes út járhatatlan, be kellett vetni a rendőrséget,tűzoltóságot, a katasztrófavédelmet, a mentőket és a honvédséget is. Nem gondoltam volna, hogy ekkora galiba lesz egy kis hóesésből, de mondjuk igazából nem is ez okozta a bonyodalmakat, hanem inkább a hófúvás.


Na mindegy, most már lassan kezdenek helyre állni a dolgok, de azért még mindig nincs ok nyugalomra.

Olyan jó nyugis napom volt. Pihengettem, tanultam, majd blogoltam.



2013. március 11., hétfő

Emlék


Nem beszéltem vele soha, de mégis valahogy oly közelinek érzem a hiányát. Lehet azért, mert megismerhettem egy kis darabot belőle a lányai által. Csodáltam ezt az embert a hangjáért, és mindazon jóságáért, ahogy bármely emberrel bánt. Tisztelettel és csodálkozva gondolok erre az emberre, aki nem csak dalszövegeivel, de karakterével is jobbá, szebbé tette mindnyájunk életét.

Isten veled Cipő!