2014. július 21., hétfő

Üres

Szokatlanul hirtelen cselekedtem ma, mert egy isteni sugallat jelt adott D. egy baromi jó képet rakott fel, ezért írtam neki. Már-már elkeseredtem, de este aztán írt. Szokásához hűen elbűvölő volt, bár már jó ideje nem beszéltünk, féltem is, hogy nem kedvel. Igazából nem tudom leszűrni a reakcióiból, hogy mi a helyzet, de engem rögtön rabul ejtett, bár hülye vagyok, mert tudhattam volna, hogy megint ez lesz. A kérdés már csak az, hogy vajon ha ráállnék a dologra, akkor sikerülne elhódítanom a szívét.

Állj állj...

Kicsit előre szaladtunk a dolgokban. Azt mondta nincs nagy érdeklődés körülötte, amit furcsállok, bár most elég zűrös időszakon megy keresztül, úgyhogy annyira azért nem meglepő. Ez még akár kedvezne is nekem, csak nem is akarok most még kellemetlenséget is okozni neki azzal, ha én itt közben mégsem vagyok neki úgy figyelemre méltó.

Ám, ha azt vesszük, hogy egyszer már tetszettem neki, akkor végülis nem lehet olyan lehetetlen a dolog. Mondjuk azóta már sok víz lefolyt a Dunán.

Tiszta rossz, mert mindig a Bérczesi Robi dalszövegek ugranak be, de nem akarom megtűzdelni most ezt a bejegyzést ezekkel a szösszenetekkel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése