Hiperkarma

Hiperszuper gyorsan felment a boldogság szintem. El nem lehet mondani mennyire boldog és életvidám lettem. Kilábaltam már az önmarcangolós énemből, s most újra egy női szív meghódításán dolgozom. Régóta nem írtam, s ez a bejegyzés az utolsó bejegyzés és a mostani időtartamot foglalja össze röviden.

Amint már fent is említettem vége. Vége annak, hogy magamban keressem a hibát egy olyan dolog miatt, aminek nem én akartam, és nem is én vetettem véget. Szép volt, jó volt, de már a feledés homályába merült, s most egy új csillagra eszméltem fel, aki eddig is a látókörömben volt, de valahogy sose láttam meg benne azt, amit mostanában egyre jobban. A szépséget, romantikát, gyengédséget s a kifinomultságot.

Kezdek elvakulni, s csak egy rózsaszín ködöt magam előtt látni, aminek az elmúlását nem szeretném( még akkor sem, ha a rózsaszín nem éppen a kedvenc színeim egyike,..haha de jó vicceim vannak.. )

Sokszor érzem úgy, hogy már jobb lenne, ha magam mellett tudhatnám biztonságban, hogy ő az enyém.

Ámulat

Most azt hiszem érzek valamit, sőt biztos is vagyok benne. A sugallat, hogy érzéseim, melyeket felé közvetítek viszonzásra találtatnak, nagyon jó érzés. Nem is tudom igazán, hogy milyen ez az érzés. Még soha nem volt élmény, mint most. Ily gyorsan megtalálni valakivel a közös hangot egyszerűen lehetetlennek mondanám, de mégse, hiszen velem megtörtént és ez jó érzés. Bár meg kell mondjam őszintén most, hogy tudom, hogy már nem csak az én szívem töredezik össze egy esetleges kudarc következtében, a tét nagy. Nagy és ezt a helyén is kell kezelnem. Csak nem tudom hogyan. Nem akarom se elsietni, de nagyon nyújtani se a dolgot. Nem akarom elszalasztani ezt a lehetőséget.

Úgy érzem, ha ebbe belevágok, akkor ebből egy nagyon tartós, hosszú és ami a legfontosabb, egy boldog dolgot szeretnék kihozni.

Védjegyem a titokzatosság és ez most is fémjelezni fogja írásaimat. Úgy gondolom így kicsit izgalmasabbá tehetem a dolgokat.