Most kicsit összegyűltek a dolgok.
Vártam már ezt az őszi szünetet. Talán eddig ezt a szünetet vártam a legjobban. Megviselt ez a 2 hónap. Az átlagosnál is több próbatétel elé állítottak az égiek. Kisebb nagyobb érzelmi kilengésekkel, de azt hiszem sikeresen vettem ezeket az akadályokat, bár meg kell, hogy mondjam, rendesen megtépázva maradt a szívem.
Vigasztalásképpen a Szombat délutánomat Nórival, Brigivel, Rékával és Anettal töltöttem. Elmentünk megnézni azt az új Asterix-es filmet. A nevetés nem hiányzott annyi szent. Én személy szerint nagyon jól éreztem magamat. Jó volt végre kikapcsolódni.
Az az igazság, hogy nagyon ráálltam a tanulásra, ami nem is lenne akkora baj, ha meglenne a maximális eredménye, de egyre inkább csak azt látom, hogy a sok tanulás nem hozza meg a várva várt maximális eredményt.
Sokszor érzem úgy, hogy jó lenne, ha újra lenne mellettem valaki, viszont gyakran érzem azt is, hogy jobb így egyedül. Kevesebb a gond...
Legalább nem kell folyton aggódnom, hogy most vajon minden rendben van-e. Bár álmodozni azért álmodozok, de azok csak álmok, amiket sose fogok elérni, mert nem érem el őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése