Napi jelentés

Ma délelőtt egyedül voltam itthon, ezért elkezdtem énekelgetni. Rájöttem, hogy a Hiperkarma számai fekszenek nekem. Egész jól tudok játszani a szünetekkel, hajlításokkal, effélékkel. Mindig elképzelem, ahogy a bandámmal ( ami remélhetőleg még egyszer tényleg lesz) ott játsszuk a dalt, és az embereknek tetszik. Nagyon jó érzés, ám ezzel az egésszel csak az a baj, hogy nagyon félénk és bátortalan vagyok.

Délben elmentem focizni kicsit Kristófékkal. Először nagyon langyosan indult a dolog, de aztán elkezdtünk játszani és 0-3-ról megfordítottuk a meccset. Jó hangulatú kis játék volt, de sajnos 13:30-kor haza kellett mennem, mert ebédeltünk. 

Ebéd után megbeszéltem Petráékkal, hogy velük megyek a Mia Mamma-hoz. Ezzel még nem is lett volna gond, de történt egy kis nem várt esemény. Gazsi felhívott, hogy látott egy Beagle-t az utcájukba. Az ismerősünk Beagle-je nemrég tűnt el, ezért elmentem megnézni ő-e, de sajnos egy lány volt az, aki nagyon félt valamiért.

Ezután kisebb-nagyobb késéssel, de megérkeztem Petráékhoz, és elindultunk. Útközben sokat nevettünk és jót beszélgettünk. Amikor odaértünk a Palacsintázóhoz, Brigiék már ott vártak ránk ki tudja mióta ( azt mondják, régóta). Ezután bementünk és jó hangulatú beszélgetésbe kezdtünk. 

Egészen este 6-ig beszélgettünk, de aztán elindultunk hazafele.

Na és itt jön  LÉNYEG: Az elköszönésnél Ő is megölelt. Körülbelül ilyen cseppfolyós állapotban lehettem olyan jó érzés volt. Persze tudom én, ezek csak apró örömök, de végülis kis dolgokból kell építkezni.

Érzés

Talán újra? 

Nem, az nem lehet.

De mi van ha mégis?

Kizárt, vagy talán mégse....

Így kavarogtak bennem a gondolatok, miközben azon elmélkedem, hogy elképzelhető-e az, hogy újra tetszik-e valaki. Persze ezt nem a szó szoros értelmében kell venni. Erősebb érzés ez annál, mint hogy csak azt mondom valakire, hogy "hűűű de szép". Nem, a szememen kívül, már a szívem is kezd egyfajta bizsergést érezni. Egy kellemes érzést.

Azt mondanom sem kell, hogy azért még annyira ferig nem vagyok, hogy most rögtön hopp belehuppanjak egy újabb kapcsolatba. Nem.
Most sokkal körültekintőbb leszek. Nem fogom hagyni, hogy még egy lány játsszon az érzéseimmel. Az arra legméltóbb ember fogja élvezni a szerelmem által adott érzés minden cseppjét.

Ez lehet, hogy 1 hónap, lehet, hogy 2, de lehet akár fél év. Akármennyi idő is legyen, egyszer most már tényleg úgy akarok szerelmes lenni, hogy egy rossz szavam se lehessen.

Bilder, die ich im Sommer machte

nézz nézz az ég felé

Sorban állva

Fohászkodva

Virágpor mámorában

hűűűű

Hazaszeretet

*__*

Betekintés

Most kicsit összegyűltek a dolgok.

Vártam már ezt az őszi szünetet. Talán eddig ezt a szünetet vártam a legjobban. Megviselt ez a 2 hónap. Az átlagosnál is több próbatétel elé állítottak az égiek. Kisebb nagyobb érzelmi kilengésekkel, de azt hiszem sikeresen vettem ezeket az akadályokat, bár meg kell, hogy mondjam, rendesen megtépázva maradt a szívem.

Vigasztalásképpen a Szombat délutánomat Nórival, Brigivel, Rékával és Anettal töltöttem. Elmentünk megnézni azt az új Asterix-es filmet. A nevetés nem hiányzott annyi szent. Én személy szerint nagyon jól éreztem magamat. Jó volt végre kikapcsolódni.

Az az igazság, hogy nagyon ráálltam a tanulásra, ami nem is lenne akkora baj, ha meglenne a maximális eredménye, de egyre inkább csak azt látom, hogy a sok tanulás nem hozza meg a várva várt maximális eredményt.

Sokszor érzem úgy, hogy jó lenne, ha újra lenne mellettem valaki, viszont gyakran érzem azt is, hogy jobb így egyedül. Kevesebb a gond...

Legalább nem kell folyton aggódnom, hogy most vajon minden rendben van-e. Bár álmodozni azért álmodozok, de azok csak álmok, amiket sose fogok elérni, mert nem érem el őket. 

Ein bißchen über meinen Tag

Heute dachte ich viel an Melinda. Jeden Tag  suche ich sie mit meinen Augen, aber ich fande sie nicht. Ich danke, dass sie mich vermieden und es ist mir nicht so gut, weil ich nicht unterbrechen möchte.

Ich möchte mit dir sprechen, sprechen über irgend etwas.


Die Liebe will mir nicht klappen. Die Mädchen lieben in mir etwas nicht, aber ich weiß nicht, was das ist.

Ich habe entschieden, dass ich diesen Blog auf Deutsch schreiben. Ich hoffe, dass es klappen wird

Ádáz viadal az érzésekkel

Nem is tudom, hogy most tulajdonképpen mi is van.

Azt hiszem sikerült. Vagy mégse?

Ahogy telnek a napok egyre jobban kezd elszakadni s elveszni egy érzés. Az a bizonyos érzés. Azok a dolgok, amik miatt annyira szerettem. Ahogy telik az idő, egyre nagyobb homályba merülnek azok az úgynevezett boldog szép napok, s előtérbe kerülnek a rossz, a fájdalmas érzések, s felteszem magamnak a kérdést: Hogy lehetettem ily vak? Miért pont ő teszi ezt velem? Hogy van szíve ily  kegyetlennek lenni?

Az ember ilyenkor próbál nem törődni a fájó gondlatokkal, így én is ezt teszem, vagy legalábbis megpróbálom.

Teljesen kiidegel már ez a Luxor:DD De most elkezdtem elölről. Így hátha jobban fog majd menni.

Most egyenlőre ennyi. Mostantól megpróbálok jobb hangulatú bejegyzéseket generálni. Nem akarok mindig depis lenni.

Jelentés!

Immáron második blogomba kezdek. Nem tagadom, hogy az előzőbe már nincs kedvem írni. Az az egész oldal, EGY emberről szólt. Egy történetet, egy szerelmet és végül egy botlást, szerelmi csalódást mutat be.

Úgy reménnyel, új elképzelésekkel vágtam hát bele újra egy egy életút megörökítésébe, de most nem egy emberről fog szólni ez a történet.
Mostantól nem fogom titkolni ezt az oldalt, hisz nem titok az életem. Persze, azért ésszel fogom megmutogatni írásaimat, érzéseimet. Az általam méltónak vélt emberek fognak betekintést nyerni mindennapjaimba, a saját szemszögemből.

Kezdetnek talán ennyi is lenne. Még szerkesztgetem a felületet és amint lesz időm, újra jelentkezem:)